Temesvárnak ítélte oda az Európa Kulturális Főváros címet a pályázatokat elbíráló zsűri péntek délután Bukarestben. Cikkünk folyamatosan frissül.

Bánság fővárosának pályázata több mint 1000 eseményt, a város infrastruktúrájának javítását, átfogó kulturális stratégiát ígér, amelynek hatása 2021 után is érezhető lesz. A pályázat abból indul ki, hogy 1885-ben Temesvár volt az első város Európában, ahol bevezették az utcai közvilágítást. 104 évvel később pedig itt gyúltak ki az 1989-es forradalom szikrái. Kulturális programtervezetüket úgy képzelték el, mint képzeletbeli utazást a magány és közösség, sötétség és fény között.

A programtervezet szerint Temesváron 2017-től kezdődően konferenciák, rezidenciaprogramok, „innovációs laboratóriumok” lesznek majd. 2021-re megrendeznék az 1989 előtti és utáni kelet-európai művészeti mozgalmak retrospektív kiállítását, létrehoznák többek között a Szubverzív Zene Galériáját és a Forradalom Interaktív Múzeumát, amelyek felnőtteknek és gyerekeknek is emészthető módon mutatnák be az eseményeket. A nyertes pályázat itt olvasható.

Mint ismert, Temesvár mellett Bukarest, Nagybánya és Kolozsvár került a döntőbe. Bukarest pályázatának központi témája társadalmi felelősségvállalás volt, Kolozsvár a városban élő különböző kultúrák közötti átjárás megteremtését tűzte ki célul, Nagybánya pedig a vendéglátás kultúrájára és a hagyományokra épülő pályázatot nyújtott be.

Másfajta beszéddel készült Temesvár polgármestere

Nicolae Robu temesvári polgármester nem számított arra, hogy városa megnyeri a címet, ezért – mint az eredményhirdetés utáni sajtótájékoztatón elmondta – másfajta beszéddel készült. Köszönetet mondott a városban lakó nemzeti kisebbségeknek, az egyházak vezetőinek, az egyetemeknek, színházaknak, művészeti műhelyeknek.

„A neheze csak ezután jön, óriási felelősség Romániát képviselni. A következő 5 év arról szól majd, hogy felkészüljünk a 2012-es évre” – fogalmazott Robu. „Gratulálok Temesvár, gratulálok temesváriak, óriási megtiszteltetés számomra, hogy polgármesteretek lehetek” – zárta beszédét Nicolae Robu, aki nem feledkezett meg arról sem, hogy megvigasztalja a három vesztes várost.

Temesvár 48,5 millió eurós költségvetéssel számol az Európai Kulturális Főváros projektre, ezzel Bukarest után a második legnagyobb költségvetése volt a döntős romániai városok közül a Digi24 információi szerint. 2017-re hozzávetőlegesen az összeg 5,5 százalékát különítenék el, az elkülönített összeg pedig évről évre nőne 2021-ig. A teljes költségvetésből 20 millió euró a Temesvári Polgármesteri Hivatal, 5 millió euró a Temes Megyei Tanács hozzájárulása, a fennmaradó összeget európai uniós alapok és szponzorok segítségével fedeznék.

Kolozsvár alpolgármestere gratulált

Kolozsváron nagy várakozások előzték meg a döntést, és érthető csalódottsággal fogadták a nyertes bejelentését. "Nem Kolozsvár lesz 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa, de Kolozsvár volt és maradt Erdély Kulturális Fővárosa, a Kárpát medence kincses városa. Gratulálunk Temesvárnak, és mindenekfelett köszönetet mondunk mindazoknak a munkájáért, erőfeszítéséért, hozzájárulásáért, akik időt, energiát nem sajnálva, konfrontációkat is felvállalva segítették ezt a pályázatot" – írta Facebook-oldalára Horváth Anna alpolgármester.

Az RMDSZ-es elöljáró külön köszönetet mondott Hegedüs Csillának, aki az elmúlt három napban Bukarestben, az utolsó hajrában képviselte a kolozsvári szakértői csapat tagjaként a kolozsvári magyar közösséget. Mint ismert, a műemlékvédelmi szakember arról beszélt pénteken a zsűrinek, hogy Kolozsváron sérülnek a magyar közösség nyelvi jogai, és közelebb hozza egymáshoz a helyi közösségeket, ha a kincses város pályázata győz.